Capitol Hill Autonóm Zónának nevezik Seattle-nek azt a részét, amelyet a Black Lives Matter mozgalom aktivistái foglaltak és zártak el hermetikusan az Egyesült Államok többi részétől egy hete. A rendőrség már visszamenne, és Trump is lépéseket fontolgat.
Seattle belvárosa már korábban is radikális baloldali tüntetések helyszínéül szolgált
Autonóm kommuna kiépítésébe kezdett Seattle belvárosában az a mozgalom, amely eredetileg George Floyd rendőri intézkedés közben elhunyt afroamerikai polgár esete kapcsán kezdett általános tüntetésekbe Egyesült Államok-szerte. Noha a Black Lives Matter mozgalom már 2013 óta aktív, a George Floyd-ügy új lendületet adott neki.
A tüntetők június 8-án megvetették a lábukat Seattle belvárosában, ahol az LGBT-közösségek és egyéb alternatív kultúrák közéleti tevékenysége egyébként is élénk, sőt a terület már több ízben is szolgált radikálisnak mondható tüntetések helyszínéül.
A tüntetők egy, az USA-tól teljesen elkülönülő közösséget hoznának létre
A Capitol Hill Autonóm Zónának (CHAZ) kikiáltott területet a tüntetők nyíltan az Egyesült Államoktól elkülönült entitásnak tekintik,
ahogy azt a CHAZ-t Seattle többi részétől elhatároló barikádokon szereplő feliratok is mutatják [pl. „Property of the People” („A Nép tulajdona”); „Leaving USA” („Elhagyjuk az Egyesült Államokat” stb.)].
A megszállók a CHAZ-t egy rendőri felügyelet nélküli autonóm kommunának tekintik, ahol a politikai döntéshozatal konszenzuális alapon történik. Noha a szervezet büszke arra, hogy a CHAZ-t jelenleg senki sem vezeti felvállaltan, az amerikai City Journal nevű magazin Nikitta Oliver-t radikális aktivistát, korábbi polgármester-jelöltet azonosítja az autonóm zóna vezetőjeként.
A rendőrség kivonult a zónából
A helyi rendőrség (SPD) az elmúlt időszakban csaknem teljes személyi állományát evakuálta a zónából azt követően, hogy a tüntetők és a rendőrség közötti összecsapások során mintegy 25 rendőr sebesült meg. „A rendőrkapitányság feladása nem az én döntésem volt” – nyilatkozta a rendőrség vezetője, Carmen Best az ügy kapcsán.
Best állítása szerint a seattle-i rendőrség reakcióideje megháromszorozódott a történtek óta. A 911-es hívószám tárcsázását követően átlagosan 18 perces kiszállási idővel lehet számolni, s ez azért is okoz problémát, mert noha a rendőrség számos vagyon elleni és egyéb bűncselekményekről szerzett tudomást, mégsem képes behatolni a város bizonyos területeire.
A közélet megosztott a CHAZ-t kikiáltók békés szándékait illetően
A radikalizmus tehát nemcsak a kommunikáció szintjén valósul meg.
Mivel pedig a rendőrség kivonult a területről, a rendfenntartók szerepét egy lazán szervezett baloldali fegyveres közösség (Puget Sound John Brown Gun Club - PSJBGC) vette át.
Hogy a rendfenntartás a belső rend fenntartására, vagy a CHAZ fegyveres védelmére irányul (a CHAZ lakói tulajdonképpen „no-police” zónává nyilvánították a területet), azt egyelőre nehezen lehet megítélni, mint ahogy azt is, hogy a CHAZ miként tekint az Egyesült Államok hatósági intézkedéseire.
Seattle Demokrata polgármestere sem nyugodt, s ezt jól jelzi, hogy Jenny Durkan tettei és kommunikációja meglehetősen szerteágazó és önellentmondásos a CHAZ kapcsán. Egy sajtókonferencián elhangzottak szerint a CHAZ létrehozása belefér a gyülekezési szabadság értelmezési körébe, s Seattle belvárosának megszállása patriotizmusnak, s nem pedig terrorizmusnak tekinthető.
Ennek némileg ellentmond, hogy a bátorító hangvételű nyilatkozat ellenére Durkan a zavargásokra tekintettel rendeletben hirdetett fegyvertilalmat még május 30-án, pénzbüntetést és szabadságvesztést helyezve kilátásba fegyverviselés esetére.
Donald Trump elnök álláspontja a Seattle-ben kialakult helyzettel kapcsolatban, hogy a belváros irányítását „radikális baloldaliak” vették át. „Érdekes, hogy miként tudja az Antifa és egy az ahhoz hasonló szélsőbaloldali militáns csoport átvenni egy város irányítását” – twittelte az elnök.
Trump egy másik tweetjében ennél fenyegetőbb hangnemet ütött meg: „A baloldali radikális kormányzó Jay Inslee és Seattle polgármestere gúny tárgyává váltak, és olyan szinten űznek csúfot belőlük, ahogy az nagyszerű országunk történetében példa nélküli. Vegyétek vissza a városotokat MOST. Ha nem teszitek, én fogom.” – írta június 11-én.
Trump tweetjére válaszul Seattle polgármestere szintén Twitter-üzenetben reagált. „Térjen vissza a bunkerébe” – utasította el Trump szavait.
Mi várható, ha a helyzet önmagától nem oldódik meg?
Az elnök tehát egyre türelmetlenebb a seattle-i folyamatokkal kapcsolatban. A Fox News-nak adott interjújában Trump arra figyelmeztetett, hogyha a CHAZ felszámolását sem a polgármester Durkan, sem pedig Jay Inslee, Washington állam kormányzója nem kezdi meg, saját hatáskörében tenne rendet.
Első körben azonban a kormányzóé a lehetőség, s ezzel úgy látszik, kész is élni. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy Inslee a mozgósítással egyidejűleg közleményében arról biztosított mindenkit, hogy a nemzeti gárda katonái „fegyvertelenek lesznek, feladatuk az infrastruktúra védelme és a tüntetések biztosítása lesz.”
Egy dán kommuna a minta
A CHAZ lakói egy dán városnegyedre, Christianiára mutatnak, amikor arról kérdezik őket, hogy mit akarnak elérni Seattle belvárosában.
Christiania egy saját bevallása szerint az Európai Uniótól és Dániától független alakulat a dán főváros, Koppenhága szívében. Az önjelölt autonóm városrész 1971 óta működik egy korábbi laktanya területén, amely főleg hippi lakóiról és azok a kábítószerekhez fűződő szabados attitűdjéről híres.
Csakhogy Christiania története több ponton is eltér attól, ami jelenleg Seattle-ben zajlik:
egyrészt a dán közösség alapítói egy elhagyatott terület felett rendelkeztek, amelynek sem a polgárság, sem pedig a vállalkozások nem látták kárát. Seattle-ben ehhez képest a folyamatosan eszkalálódó erőszak vezetett ide mind az államhatalom, mind pedig az anarchisták részéről. Másrészt CHAZ lakói azonnali, faji alapú pozitív diszkriminációt követlenek az életviszonyok széles skáláján (pl. azonnali kegyelmet a fekete raboknak, fekete pácienst csak fekete orvos és nővér láthasson el stb.), Christiania lakói viszont „mindössze” drogliberalizációt és bizonyos szociális reformokat szeretnének.
Harmadrészt pedig a dán közösség a tolerancia jegyében határozta meg saját működését, CHAZ-beli forradalmárok pedig félig-meddig felvállalt fegyverkezésbe kezdtek, s tulajdonképpen ez az oka annak, hogy a rendőrség, illetőleg a nemzeti gárda miért habozik határozott lépéseket tenni az exlex állapot felszámolásának irányába.
Dobozi Gergely írása
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Világpolitikai nagyágyúk Budapesten: a CPAC Hungary 2025 soha nem látott nemzetközi mezőnyt vonultat fel. A Hotel Lentulaiban Szánthó Miklós exkluzív részleteket árult el.
Nagy ígéretet tett az Egyesült Államok elnöke.
A szokatlan kérés a közelgő vatikáni béketárgyalásra vonatkozik.
„Az Európai Bizottság egészen egyszerűen nem alkalmas a feladatának az ellátására” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Mi Amerika érdeke az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) projektben való részvételben? Milyen geopolitikai előnyökkel járhat ez Kínával rivalizáló gazdasági együttműködés? Visszaszerezheti-e Washington globális vezető szerepét a soft power révén? Amerikai politikai elemzőt kérdeztünk.
„Ha tömeggyilkosok mondanak köszönetet önöknek, akkor a történelem rossz oldalán állnak” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.
A Fehérvár edzője nem tudott mit mondani a fiatal játékosainak azután, hogy a szurkolók levetették róluk a mezt.
Az FTC kapusa bevallotta: nagyon megnehezítette a dolgukat, hogy egyetlen év alatt négy edzőjük is volt.
